A Nemzetstratégiai Kutatóintézet konzorciumvezetőként az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében valósította meg Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások című projektet, melynek alapja és háttere az a lényeges és messzemenőkig gyakorlati felismerés, hogy a külhoni és magyarországi magyarság közti számos társadalmi-gazdasági kapcsolat jelentős hatással van a hazai viszonyokra. A külhoni magyarság és annak struktúrái fontos fejlesztési forrást jelentenek nem csak a szomszédos országok, de ugyanúgy Magyarország kölcsönösen előnyös (gazdasági) fejlődéséhez. A gazdasági növekedés elérésében jelentős szerepe van a strukturális tényezőknek. Magyarország sajnos lemaradásban van többek között a humán tőkében, ezen belül is számos oktatási tényező (pl. az iskolaelhagyás, közneveléshez való hozzáférés, a felsőoktatás minősége és munkaerőpiaci kapcsolatai) tekintetében.
A magyarországi köznevelési és felsőoktatási rendszer számos ponton összefügg a szomszédos országok rendszereivel, valamint a külhoni magyarságnak számos munkaerőpiaci kapcsolata van Magyarországgal, amelyeknek feltétlenül alapja az oktatás. Ezért ezen struktúrák magyarországi hiányainak orvoslását érdemes Kárpát-medencei összefüggésekben kezelni, a kialakult kapcsolatok miatt pedig érdemes vizsgálni, sőt beavatkozni is a külhoni rendszerekbe. Ezek a tevékenységek kihatással vannak a magyarországi állapotokra is, valamint segítik a magasabb szintű fejlesztéspolitikai tervdokumentumok céltűzéseit is (a határon túli magyarsággal való kapcsolatépítés és a szomszédos országokkal való kölcsönösen előnyös fejlesztéspolitika).
A külhoni és hazai oktatási és kutatási rendszerek tekintetében számos kihívást lehet megfogalmazni, ugyanakkor számos potenciált is hordoznak magukban. A projekt ezeket a kihívásokat és lehetőségeket áttekintve fogalmazta meg azokat a célokat, amelyek segítik a hazai oktatási rendszer fejlődését és ezáltal a hazai és külhoni magyarság kapcsolatainak és együttműködésének mélyülését; a nemzetegyesítés és a szülőföldön való boldogulás céljainak megvalósulását. A fentiekben megfogalmazott tények indukálták a projekt célrendszerét. A projekt átfogó célja a magyarországi köznevelési és felsőoktatási struktúrákban tapasztalható hiányok és fejlesztési szükségletek orvoslása Kárpát-medencei és külhoni magyar kitekintésű műveletekkel, a külhoni és magyarországi oktatási rendszerek közti kapcsolatok, áramlási rendszerek és jó gyakorlatok feltárása oktatási rendszerre irányuló kutatások révén.
Ehhez kapcsolódóan részcélokként társadalmi-gazdasági adatbázisok, elemzések és előrejelzések készítését, az infrastruktúra és a humánerőforrás vizsgálatát, a mobilitási pályák feltárását, az iskolán kívüli tapasztalatszerzés jó gyakorlatainak feltárását, a végzettség nélküli iskolaelhagyás okainak vizsgálatát tűztük ki. Továbbá specifikus célokat fogalmaztunk meg néhány oktatási résztémában: csoportos tanulmányutak, az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok, a duális oktatás jó gyakorlatainak vizsgálata; valamint szakpolitikai ajánlások alkotása és a feltárt tapasztalatok alapján képzések megvalósítása.
A projekt a célokhoz igazodva hat részterületet jelöl meg:
A projekt eredményeként olyan tudásbázishoz juthatunk, amely hozzájárul annak eldöntéséhez, hogy milyen beavatkozások szükségesek a nemzeti megmaradásban és a munkaerőpiacra jutásban alapvető fontosságú oktatási rendszerekben Magyarországon és a külhonban egyaránt. A külhonból szerzett tapasztalatok jól hasznosíthatók lehetnek a magyarországi szakpolitikában, és a feltárt jó gyakorlatok segítséget nyújthatnak a hazai oktatás megszervezéséhez pl. olyan területeken, ahol az oktatás perdöntő tényező a helyi fiatalok későbbi munkaerőpiacra jutásában, így annak javítása az adott térség gazdasági növekedését segíti elő. A párhuzamos kutatások és helyzetértékelés mentén megtervezett beavatkozások elősegítik a hazai és külhoni oktatási rendszerek további egységesülését, ezáltal a fiatal tehetségek érvényesülését, és a kölcsönös gazdasági előnyök jobb kiaknázását. Nem utolsó sorban az ilyen jellegű kutatások és vizsgálatok mélyítik a Kárpát-medencei magyarság kapcsolatait, a nemzeti integrációt, és javítják a szülőföldön való boldogulás feltételeit Magyarországon és a külhonban egyaránt.
Dr. Péti Márton és Szabó Balázs szakmai vezetők
A projekt összefoglaló adatai:
A kutatás első szakaszában szükség van alapvető társadalmi-gazdasági háttérfolyamatok, összefüggések és tendenciák feltárására, vizsgálatára. Ezek egy kezdeti képet szolgáltatnak számunkra arról, hogy milyen helyzetben vannak a kutatásban részt vevő területek – földrajzi területegységek és oktatási egységek egyaránt. Ebből a kiinduló képből tudunk továbblépni a kutatás következő szakaszaira, és a kapott vizsgálati eredményeket kontextusba helyezni, megfelelően értelmezni, értékelni. Ezek a megalapozó kutatások egyrészt az anyaországi (magyarországi) és a külhoni nemzetiségek oktatási rendszereinek bemeneti (demográfiai, illetve kimeneti (területrészek társadalmi-gazdasági helyzete) viszonyaira, másrészt az oktatási rendszerekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági tényezőkre vonatkoznak.
Oktatási rendszerek bemeneti viszonyai kapcsán rendkívül fontos, hogy ismerjük a demográfiai tényezőket, ezért a kutatás egyik része az elérhető részletes népességi adatok elemzésére, előrebecslésére fókuszál. Ezek az információk közvetlenül befolyásolják az oktatási rendszerbe pályát módosítva vagy éppen bekerülő tanulók-hallgatók számát, a területi demográfiai helyzetelemzés pedig segít meghatározni, mely területeken, régiókban milyen intézményi igények és lefedettségek várhatóak.
A kimeneti viszonyok alatt egyrészt az oktatási rendszerben végzők, másrészt az ő életüket (lakó- és munkakörnyezeti) jelentő térségek társadalmi-gazdasági helyzetét kell érteni. Ennek kapcsán fontos látnunk, hogy az egyes nemzetiségek különböző nagymar lakossága egyfelől a többségi nemzethez, másfelől a hazai (magyarországi) népességhez képest milyen helyzetben van. Ezért a kutatás során feltárjuk az egyes nemzetiségek sajátosságait, társadalmi-gazdasági pozícióit, valamint a magyar többségű települési tömbök helyzetét is. Ezek az információk fontos adalékként szolgálhatnak az oktatási rendszerek fejlesztéséhez, jövőbeli igényeik felméréséhez és a projekt során kialakuló szakpolitikai javaslatokhoz.
A témában született tanulmányaink
A közoktatási rendszerek felmérésében első lépésként fontosnak tartjuk, hogy a területen dolgozó és alkotó szakemberekkel és döntéshozókkal is felvegyük a kapcsolatot, illetve a részvételükkel egy közoktatási szakmai hálózat jöjjön létre. Ez elősegíti a szakmai szervezetek és döntéshozók közti kapcsolattartást, hatékonyabbá téve a szakterületre tervezett beavatkozásokat. Ennek részeként fel kívánjuk mérni a szakértők és szakpolitikusok jövőképét, elképzeléseit a szakterülettel kapcsolatban.
Fontos, hogy a döntés-előkészítés részeként felméréseket végezzünk a Kárpát-medencei közoktatási struktúrákról. Ezeket a teljes Kárpát-medencében egységes módszertan alapján végezzük el. A felmérés részeként feltárásra kerül a közoktatási infrastruktúra és humánerőforrás helyzete, jellemzői, valamint megvizsgáljuk a közoktatásban jelenlévő módszertanokat. Az infrastruktúra felmérése magában foglalja például az oktatási intézményi állományt, a humánerőforrás pedig az oktatók és diákok létszámát és igényeit.
A projekt során megvizsgáljuk, hogy hogyan alakulnak a tanulói életutak a közoktatási rendszeren belül. Ennek két része a földrajzi és társadalmi mobilitás kérdése. Fontos egyrészt a közoktatás földrajzi mobilitásban betöltött szerepe, a külhoni oktatásban megszerzett tudások magyarországi hasznosíthatóságának a mértéke; illetve a nemzetiségek és térségek közti mobilitásban elfoglalt helye. Másrészt lényeges kérdés, hogy az egyes térségekben a társadalmi mobilitás milyen módon befolyásolja a magyar közoktatást. Ehhez kapcsolódik még a közoktatás átjárhatósága a nemzetiségek között, vagyis hogy a közoktatásban megszerzett tudások mennyire teszik lehetővé a nemzetiségek közti mobilitást. Előkelő helyen szerepel ebben a határok mentén végbemenő mobilitás vizsgálata.
Kiemelten fontos a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése. Ehhez a jelenlegi helyzet feltárása mintaterületek kiválasztásával, nemzetiségenkénti adatbázisok és esettanulmányok elemzésével járul hozzá a projekt.
A témában született tanulmányaink
A projekt keretében külső partnereink által készített kutatások
A projekt keretében konzorciumi partnerünk által készített kutatások
A felsőoktatási rendszerek felmérésében is fontosnak tartjuk, hogy a területen dolgozó szakemberekkel és döntéshozókkal felvegyük a kapcsolatot, és részvételükkel egy felsőoktatási szakmai hálózat jöjjön létre. Ez elősegíti a kapcsolattartást, hatékonyabbá téve a szakterületre tervezett beavatkozásokat. Ennek részeként fel kívánjuk mérni a szakértők és szakpolitikusok jövőképeit, elképzeléseit a szakterülettel kapcsolatban.
A döntés-előkészítés részeként felméréseket végzünk a Kárpát-medencei felsőoktatási struktúrákról. Ezeket a teljes Kárpát-medencében egységes módszertan alapján végezzük el. A felmérés részeként feltárásra kerül a felsőoktatási infrastruktúra és humánerőforrás helyzete, jellemzői, valamint a felsőoktatásban jelenlévő módszertanok. Az infrastruktúra felmérése magában foglalja például az oktatási intézményi állományt, a humánerőforrás pedig az oktatók és hallgatók létszámát és igényeit.
A projekt során megvizsgáljuk, hogy hogyan alakul a földrajzi és társadalmi mobilitás a magyar felsőoktatásban. Ezt például hallgatói életutak vizsgálatával, feltárásával végezzük. Fontos egyrészt a felsőoktatás földrajzi mobilitásban betöltött szerepe, a külhoni oktatásban megszerzett tudások magyarországi hasznosíthatóságának a mértéke; illetve a nemzetiségek és térségek közti mobilitásban elfoglalt helye. Másrészt lényeges kérdés, hogy az egyes térségekben a társadalom belső mozgását hogyan befolyásolja a magyar felsőoktatás.
A felsőoktatás vizsgálata három további specifikus kutatási célt fogalmaztunk meg. Az első a csoportos tanulmányutakkal kapcsolatos magatartásformák feltárása, fókuszban a közpolitikai támogatás nélkül, a nemzetiségek között kialakuló tanulmányi kapcsolatok, ezek jellemzőinek, hatásainak, szakpolitikai hasznosíthatóságának vizsgálata. A második az oktatási rendszerek munka-erőpiaci kapcsolatainak, annak jó gyakorlatai korlátainak feltárása, amelyek munka-erőpiaci relevanciája minden nemzetiség számára fontos. A harmadik a duális képzés helyzetének vizsgálata, tapasztalatainak, hatásainak elemzése.
A témában született tanulmányaink
A projektnek számos pozitív eredménye lesz – a több száz oldalnyi tanulmány mellett – például a kutatás eredményeképpen előáll egy komplex, a teljes Kárpát-medencei oktatási térre kiterjedő adatbázis és információs forrás a demográfia, társadalmi-gazdasági viszonyok és a köz- és felsőoktatás területére vonatkozóan. Ez már önmagában egy rendkívül értékes tudásanyag, amely a további kutatások, a szakpolitika és a tervezés szolgálatába állhat.
A projekt további hozzáadott értéke a kiterjedt szakmai kutatói hálózat létrehozása, amely a hosszútávú szakmai és szakpolitikai kapcsolattartást segíti elő minden nemzetrészre kiterjedően oktatási szakértők, demográfusok, társadalom- és gazdaságtudományi szakemberek valamint fejlesztéspolitikai szakemberek bevonásával.
Az egyik legfontosabb eredmény azonban szakpolitikai javaslatok megfogalmazása lesz a döntéshozók számára. A külhoni kutatások, beavatkozások és ezek konklúziói visszahatnak a magyarországi oktatási struktúrákra, hasznos információkkal és megállapításokkal ellátva a hazai szakpolitikát. Ezekből a magyarországi oktatáspolitika felé tudunk majd döntéshozatalt segítő javaslatokat tenni a hazai oktatási rendszerek javítása-fejlesztése, a hiányok orvoslása érdekében. Ugyanakkor a külhonból szerzett tapasztalatok – kiegészülve a hazai oktatási javaslatokkal – hozzájárulnak, hogy a külhoni magyar fejlesztés- és támogatáspolitikát is releváns információkkal lássuk el.
Fontos eredménye lesz a projektnek, a pedagógusoknak, oktatásszervezési és felsőoktatási szakembereknek szóló interaktív kísérleti képzés és továbbképzés szervezése. Ezek a képzések felkészítik a hallgatóságukat arra, hogy az egységes Kárpát-medencei magyar oktatási tér szempontjából közelítve milyen sajátos szempontokat célszerű érvényesíteni a projekt előkészítése során meghatározott számos tevékenység megvalósítása során (pl. tanulói mobilitás serkentését ösztönző tevékenységek, képzésfejlesztés, képzés, továbbképzés, érettségi felkészítők).
A témában született tanulmányaink
E projekt egy Kárpát-medencei kutatói hálózat keretében valósul meg, amely hálózat kiépítése érdekében e projekt keretében (valamint Intézetünk másik Kárpát-medencei kitekintésű EFOP kutatási projektjéhez kapcsolódva) összesen 69 fő külhoni kutatóval vagy külhoni kutatásokban jártas anyaországi kutatóval kötöttünk munkaszerződést vagy megbízási szerződést.
Hálózatunk tagjai közül 27 pedagógiai/oktatási szakember vagy nyelvész, 42 fő társadalomtudományi szak- ember. Utóbbiak közül 8 fő szociológus és/vagy demográfus; 27 fő földrajzi vagy közgazdasági szakmai hátterű település- és területfejlesztési vagy turisztikai szakember; 5 fő közművelődési vagy történész-geopolitikai szakember.
Hálózatunk tagjai közül 24 fő rendelkezik doktori (PhD) vagy annál magasabb tudományos fokozattal és 12 fő külhoni magyar oktatási vagy művelődési intézmények vagy civil szervezetek vezető munkatársa.
A hálózatos kollégákkal zajló közös munka mellett a projekt végrehajtása során kapcsolatban álltunk külhoni magyar pedagógusszövetségekkel, a vezetőik közül 8 fővel működtünk szorosan együtt.
Kutatói hálózatunk minden Kárpát-medencei külhoni magyar nemzetrészből vannak tagjai: Erdélyből 30 fő; Felvidékről 9 fő; Kárpátaljáról 5 fő; Vajdaságból 11 fő; továbbá egy-egy fő Muravidékről és Őrvidékről.
A projekt keretében megvalósult intézményesített kárpát-medencei együttműködések
Szakmai Irányító Testület működtetése: A projekt megvalósítását egy Szakmai Irányító Testület (SZIT) követte nyomon, amely a projekt végrehajtása során rendszeresen ülésezett. Tagjait a projekt szakmai vezetése mellett a határon túli pedagógusszövetségeik elnökei adták, de egyes SZIT ülésekhez tagként csatlakoztak szakértők vagy vezetők az alábbi szervezetek képviseletében is: Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége székelyudvarhelyi tagszervezete; Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat, Interrégió Fórum Egyesület (projekt konzorciumi partner). Az irányító testület tanácsaival irányt szabott a projekt megvalósulásának, értékelte a kutatási eredményeket és segítséget nyújtott a szakpolitikai ajánlások megfogalmazásban.
Együttműködési megállapodások megkötése és megvalósítása: A projekt tervezése és végrehajtása során együttműködési megállapodásokat kötöttünk az alábbi határon túli szervezetekkel:
Továbbá intézetünk már a projekt tervezése és megvalósítása előtt stratégiai együttműködési megállapodást kötött a fentieken túl az alábbi határon túli pedagógusszövetségekkel:
A projekt kísérleti fejlesztései és kapcsolódó kutatásai
Interaktív képzés megvalósítása: A projekt keretében Kárpát-medencei Pedagógus Módszertani Fórum néven képzést valósítottunk meg 2019. május 24-25-én a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban, ahol pedagógusok és kutatók mutatták be a projekt eredményeit, jó gyakorlatait a részt vevő mintegy 60 pedagógusnak. A képzés a projekt eredményeit az alábbi főbb tématerületek köré építve mutatta be: a felsőok- tatásra és köznevelésre hatást gyakorló tényezők; diákok és a hallgatók határon átnyúló mobilitása; csoportos rövid tanulmányutak; végzettség nélküli iskolaelhagyás; duális képzések, valamint az oktatási intézmények és munkaerőpiaci szereplők kapcsolata. A fentieken túl olyan témákban is átadásra kerültek ismeretek, mint a tanulók fejlődési szükségleteihez illeszkedő, differenciált fejlesztések, mentoráció, tanácsadás; érettségi felkészítők; az egyetemi pályaválasztást és hallgatói bentmaradást segítő programok; a munkaerőpiaci belépést segítő programok, vagy a kiemelt tehetségek támogatása. Bővebb információ és a rendezvényen készült képek elérhetők itt.
Csoportos rövid tanulmányút kísérleti megvalósítása: A projekt keretében az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemmel együttműködve egy kísérleti csoportos tanulmányutat is megvalósítottunk több mint 50 hallgató részvételével. A program célja volt megismertetni a határon belüli felsőoktatásban résztvevő hallgatókkal a határon túli magyarok mindennapi életét, helyzetét, emellett a román, szász, székely és örmény kultúrák és etnikumok együttélését. Ezen túl a program a nemzeti identitás és annak erősítésének vizsgálatát is szolgálta, továbbá keretet adott a releváns szakmai ismeretek külhoni magyar környezetben való elsajátításának vizsgálatához (felmérések zajlottak a résztvevő hallgatók körében). A tapasztalatai az ilyen célú tanulmányi kirándulások jövőben javasolható tervezése és lebonyolítása érdekében is összegzésre kerültek.
Kerekasztal-beszélgetés szervezése: A projekthez kapcsolódóan kerekasztal beszélgetést szerveztünk Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretei között, ahol lehetőségünk nyílt a nagyközönség, valamint a döntéshozók felé is közvetíteni a projekt – valamint az EFOP 1.12.1-17-2017- 00003 projektünk – legfontosabb megállapításait, eredményeit. Bővebb információ és a rendezvényen készült képek elérhetők itt.
Geopolitikai tényezők az oktatásban hallgatói esszéverseny szervezése: A projekthez illeszkedve Geopolitikai tényezők az oktatásban” címmel mesterszakos és doktorandusz hallgatók számára esszéverseny zajlott a Babes Bólyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) hallgatói körében hirdetve a 2018/19-es tanévben. A verseny keretében kilenc pályamunka született meg (BCE gondozásában kiadásra is kerültek).
Szórványösztöndíj-program megvalósítása: Jelen projekt keretein kívül, már azt megelőzően a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elindított egy kísérleti ösztöndíj programot a szórványban élő magyar gyermekek részére. Az EFOP 3.10.1-17-2017-00002 projekt keretében lehetőség nyílt e mintaprogram tapasztalatait is elemezni, ami a projektünkben tanulói életutak és a tanulói mobilitás kutatását, a kísérleti képzést, valamint a szakpolitikai ajánlások elkészítését támogatta. Ezen ösztöndíjprogram célja biztosítani azt a lehetőséget, hogy a szórványban élő magyar fiatalok a 8-ik osztály elvégzését követően magyarul tanulhassanak és az iskolán kívüli szocializációjuk is részben vagy egészben magyar nyelvű környezetben történhessen meg. Továbbá, hogy olyan szakirányokon is képzést kaphassanak, amelyek esetében lakhelyükön, vagy annak környezetében csak román nyelven zajlik oktatás. A mintaprojekt részeként az ösztöndíjban részesült diákok Székelyudvarhelyen, valamint a Brassó megyei Négyfaluiban részesülhetnek a magyar nyelvű oktatásban. A tapasztalatok hasznosíthatók a magyarországi oktatási struktúrák földrajzi és társadalmi mobilitási és korai iskola elhagyási kihívásainak kezelésében is, valamint a magyar és a nemzetiségi oktatásban egyaránt. Bővebb információ a programról elérhető itt.
Érettségi felkészítők megvalósítása: Jelen projekt keretein kívül, már azt megelőzően a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a MÜTF Oktatási Központtal majd a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központtal együttműködve ingyenes érettségi felkészítőt indított román nyelvből és matematikából több száz erdélyi magyar diák részére. Az EFOP 3.10.1-17-2017-00002 projekt keretében lehetőség nyílt e program tapasztalatait is elemezni, ami a projektünkben tanulói életutak és a tanulói mobilitás kutatását, a kísérleti képzést, valamint a szakpolitikai ajánlások elkészítését támogatta. Az érettségi felkészítő program célja, hogy minél több magyar fiatalnak legyen sikeres érettségije, tekintve, hogy a magyar településterületi tömbökben kifejezetten magas arányú volt az államnyelvből tett sikertelen érettségizők aránya. Az arány javításával így e program az ifjúság helyben maradását is segíti. A tapasztalatok hasznosíthatók magyarországi idegen nyelv oktatási és korai iskola elhagyási kihívások kezelésében is, valamint a magyar és nemzetiségi oktatásban egyaránt. Az érettségi felkészítőkről bővebb információ elérhető itt.
Kárpát-medencei tanulmányi versenyek támogatása: Jelen projekt keretein részben kívül a Nemzetstratégiai Kutatóintézet társrendezőként két alkalommal is közreműködött a Magyar Természettudományi Társulat által szervezett Kárpát-medencei természettudományi versenyek megrendezésében és lebonyolításában. Az EFOP 3.10.1-17-2017-00002 projekt keretében e versenyek adatokat és információkat gyűjtöttünk a pedagógusközönségtől és a tanuló ismeretekről. Mindez a projektünkben a hallgatói életutak, a korai iskolaelhagyás és a tehetséggondozási kutatását, valamint és a szakpolitikai ajánlások elkészítését támogatta. A versenyeken az NSKI a legjobb külhoni résztvevőket és felkészítő tanáraikat különdíjban részesítette, valamint külön Kárpát-medencei honismereti vetélkedőt is szervezett az országos döntő versenyeinek keretben. A tanulmányi versenyek eredményeiről bővebb információ elérhető itt.
Kós Károly Honismereti és Szülőföldkutató Tábor megszervezése: Jelen projekt keretein részben kívül, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tavaly már harmadik alkalommal rendezte meg a Kós Károlyról elnevezett kutatótábort. A táborban sor került a projekthez kapcsolódó kérdőíves és interjús felmérésekre támaszkodó kutatásokra is, a csoportos tanulmányutak, az identitásformálás témaköréhez kapcsolódóan. 2018-ban a Károli Gáspár Református Egyetemmel kötött stratégiai együttműködés keretében mintegy 50 fiatal hallgató szerzett kutatási tapasztalatokat. A kutatótáborról bővebb információ és képek elérhetők itt.
© 2026 Nemzetstratégiai Kutatóintézet
