A Nemzetstratégiai Kutatóintézet fennállása óta több tízezer mutató több milliónyi adatát gyűjtötte össze Magyarországról és különösen a környező országokból. Az adatok között találunk nyilvános, digitális vagy analóg formában elérhető statisztikai adatokat, és az európai, valamint országos felmérésekből és nyilvántartásokból származó adatokat. Ezeknek az adatoknak a gyűjtése, frissítése és feldolgozása folyamatos. Ez az adatvagyon egy egységes Kárpát-medencei magyar statisztikai információs rendszer alapja lehet. Lásd bővebben a Kárpát-medencei magyarság statisztikai adatellátottságáról: a kutatási jelentés elérhető itt.
Statisztikai adatokon keresztül csak korlátosan lehet vizsgálni a Kárpát-medencei magyarságot és településterületét. Ezért az NSKI saját nagymintás, a nagyobb nemzetrészekben reprezentatív felméréseket is indított (Életminőség és jólét 2018-2019). E felmérés adatai alkalmasak rá, hogy tájékoztassanak a magyar nemzetrészek jóllétéről, valamint egymáshoz és – további elemzésekkel – a többségi nemzetekhez viszonyított társadalmi és gazdasági pozícióiról. A felmerés adatainak egy része is megjelenítésre kerül itt, és e felmérés összes adatai is igényelhetők.
Ld. bővebben e nagymintás felmérésről: a kutatási jelentés elérhető itt.
Az itt megjelenített térképeken, diagramokon szereplő adatok elérhetők a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnél. Az adatok e-mail küldésével igényelhetők tervezési és tudományos kutatási tevékenységekhez [gabor.mozga@nski.gov.hu].
Az EFOP 3.10.1-17-2017-00002 azonosító számú „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” elnevezésű és az EFOP 1.12.1-17-2017-00003 azonosító számú „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” nevet viselő európai uniós finanszírozású projektek segítségével készült el a jelen honlapon megjelenített térképek, kimutatások többsége. Ezen projektek keretében több ezer adattáblát szereztünk be, vagy állítottunk elő. Ezekre építve elkészítettünk egy metaadatbázist, amely az ebben – döntően 2016-2019 közötti – időszakban előállt adatbázisokról ad átfogó képet. A korábban a honlapon még online formában elérhető táblázatot most felhasználói igényekhez igazodva egy letölthető excel tábla formájában tesszük közzé, amely a következő linken érhető el: Mutato_metaadatbazis
A 2020-ban végzett nagymintás adatfelvétel a Kárpát-medence öt, jelentős magyar lakossággal bíró országában (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) készült, az ott élő magyar etnikumú, felnőtt korú internet-, illetőleg közösségi médiahasználó lakosság körében. Az online kérdőívvel közösségi médiafelületeken értük el a célcsoportokat, emellett a külhoni magyar nyelvű médiában figyelemfelhívó kampány kísérte a vizsgálatot. A felmérés 2020. április 28. és május 20. között zajlott. Az online kérdőívre összesen 4347 db kitöltés érkezett (1371 fő Magyarországról, 1198 fő Erdélyből, 671 fő Felvidékről, 614 fő Kárpátaljáról, valamint 604 fő a vajdaságból), az előálló teljes adatbázis országonkénti súlyozásával nemre, korcsoportra (18–34 év, 35–54 év, 54 év fölött), valamint befejezett iskolai végzettségre (alapfok, középfok, felsőfok). Ez alapján az öt régiós minta közelíti a nem, kor és iskolai végzettséghez elvárt reprezentativitási kritériumokat az adott térség magyar etnikumú, felnőtt korú lakosságára nézve. Kiemelendő, hogy az online elérés a reprezentativitási kritériumok kielégítésére tett törekvés még a súlyozással sem feleltethető meg egy véletlenszerű mintavétel kimenetével, sőt, az kifejezetten torzít az internet-, illetve közösségimédia-használó populáció felé. Az adott időszakból más ilyen jellegű adatfelvételek hiányából fakadóan azonban a megközelítés hasznos hozzájárulással bír az időszaki helyzetkép megismeréséhez, azzal becsülhető/ közelíthető a tényleges kép.
A 2021-ben végzett nagymintás adatfelvétel öt kelet- és közép-európai ország (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) népességére terjedt ki. Az alminták melletti esetválasztás indoka, hogy a régióban Magyarország mellett ezekben a Kárpát-medencei országokban élnek releváns számban és régiós szinten relatív többségben magyar nemzetiségűek. Hangsúlyos ugyanakkor, hogy míg az intézet munkáinak többségében a magyar nemzetiségű lakosság képezi a kutatás tárgyát, jelen esetben az egyes országok teljes lakossága volt az. A munka időbeli lehatárolása és egyben az adatfelvétel időtartama 2021. február–június.
A kérdőíves felmérés átfogóan, több témára kiterjedő módon vizsgálja az öt kelet- és közép európai államban élő egyéneket. A mintavétel során törekedtünk arra, hogy az tükrözze az egyes alminták populációinak a nem, korcsoport, végzettség, valamint a határ mentén (10 és 30 kilométer) és nem határ mentén (belső régiók) élők szerinti összetételét. Módszerét tekintve a munka egy nem véletlenszerű kvótás mintavétel (a véletlenszerű/ valószínűségi random rétegzett mintavétel nem véletlenszerű alternatívája), amely bár az egyszerű kényelmi mintavételnél megbízhatóbb mintavételi eljárásnak tekinthető, az szigorú értelemben mégsem biztosítja a reprezentativitást. Ugyanis az előre definiált részcsoportokra osztott populációkból nem véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra az elemek. Az egyéneket online közösségi médiafelületen a négy ismérv szerinti célzással és folyamatos nyomon követés mellett értük el.
Az ilyen és ehhez hasonló módszertani korlátokat szem előtt tartva kiemeljük, hogy mivel a jelenleginél jobb és tartalmilag illeszkedő, friss és reprezentatív adatfelvételre nem volt lehetőség, valamint, hogy más ilyen adatfelvétel a jelenlegin kívül nem létezik, úgy az azokból származó eredmények korlátozottan, de alkalmasnak tekinthetők arra, hogy érvényes következtetéseket vonjunk le belőlük a populációkra vonatkozóan. A végleges minta 1005 fő magyarországi, 631 fő romániai, 931 fő szerbiai, 950 fő szlovákiai, valamint 1094 fő ukrajnai egyént tartalmaz.
a „Gazdasági, társadalmi és mobilitási hatások kutatás a Covid19 járvány második évében: Kelet- és Közép-Európa” című munkához
A 2021-ben végzett nagymintás, öt kelet- és közép-európai ország (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna) népességére kiterjedő kutatással párhuzamosan, részben azok kiegészítéseként készült két további adatfelvétel. Ezek közül az egyik az angliai magyar diaszpórában zajlott, melynek módszertana egészében, míg kérdésköre körülbelül 80-90 százalékban megegyezett a kelet- és közép-európai adatfelvétel kérdőíveivel: nagyobb eltérés az adatfelvétel Brexit fókuszából adódott. A mintában 573 érvényes válasz született. A másik munka az ausztriai magyar diaszpórában valósult meg. Ez mind téma, mind módszertan, mind kérdőívstruktúra tekintetében különbözött. A 2021 júniusában zajlott online szociolingvisztikai kutatás interdiszciplináris megközelítésben vizsgálta a nevezett ausztriai magyar diaszpórát. A kérdőívek lekérdezése erős módszertani megkötések nélkül, jórészt online közösségi média felületen valósult meg, helyi civil szervezetek támogatásával. A magyar és német nyelven is köröztetett kérdőívek 123 kérdést tartalmaztak, bennük többek között a szociológia, az oktatás, a gazdasági helyzet, a társadalmi státusz és a mobilitás témaköreivel. A kérdések érintették a diaszpóra nyelvi attitűdjét, a diaszpóra oktatási igényeit és gazdasági erejét is. A kérdőívre 1318 érvényes magyar és 32 érvényes német válasz érkezett. A kérdőív feldolgozása monográfiaként 2022-ben jelent meg: Szoták, SZ. (2022). Diaspora research – on the margins of sociolinguistic research among the Hungarian diaspora in Austria. In: Lehocki-Samardžić, A. and Sz. Szoták (eds.): Possibilities of preserving the mother tounge on the edge of the Hungarian language area. Osijek: Glotta Language Insitute. 88–100.
A 2018 és 2023. évi jólétkutatások olyan nagymintás felmérések, amelyek különböző társadalmi mintázatok részletes feltárását tették lehetővé a vizsgált közegben és időszakban. A területi lehatárolás Magyarország mellett négy Kárpát-medencei régióra terjed ki: Erdély (Románia), Felvidék (Szlovákia), Vajdaság (Szerbia) és Kárpátalja (Ukrajna), ahol releváns számban és több esetben régiós szinten relatív többségben élnek magyar nemzetiségűek. Az időbeli lehatárolás részben önkéntes volt, ugyanakkor célzott a tekintetben, hogy már az első adatfelvétel tervezésekor célként került meghatározásra egy jövőbeli utókövetés, melynek megvalósításához a 2020-as évektől több hullámban érkező világ- és régiós szintű események teremtették meg végül az alapot. A két nagymintás, primer adatfelvétel egyenként 4000–5000 fő bevonásával valósultak meg. Az adatfelvételi hullámok összevetése során kiemelt figyelmet kapott az időbeli eltérések bemutatása, ami további lehetőséget teremtett a társadalmi mintázatok szempontjából releváns dinamikák vizsgálatára.
Mindkét adatfelvétel kvótás, nem véletlenszerű mintavételi eljáráson alapult. A két hullám azonban adatgyűjtési módszerében eltért: a 2018-as személyes, terepen lebonyolított, kérdezőbiztos által vezetett interjúkkal zajlott, míg a 2023-as célzott online toborzással, közösségimédia-platformokon keresztül valósult meg. Mindkét hullám földrajzilag is meghatározott volt. Utóbbi esetén azáltal, hogy a toborzókampány a magyarok által magas arányban lakott térségekbe affilált közösségi média profilokra koncentrált. Bár e különbségek fontos következményekkel járhatnak az eredmények értelmezése során, az eredmények összehasonlíthatósága érdekében a minták minden esetben szigorúan előre meghatározott demográfiai kvóták (életkor, nem, iskolai végzettség, településtípus) alapján kerültek kialakításra és folyamatos monitoring mellett kerültek kiegészítésre.
A nem valószínűségi mintavétel és az eltérő adatfelvételi technikákból adódó módszertani korlátok bár adottak, megjegyzendő, hogy a témában és a régióban hiányoznak reprezentatív, összehasonlító adatgyűjtések, így a rendelkezésre álló adatbázisok a legfrissebb és legrelevánsabb forrást jelentik, másrészt, a két hullám konzisztens szerkezeti jellemzői – azonos célpopuláció, szigorúan ellenőrzött rétegzés – biztosítják, hogy az eredmények analitikailag megalapozott és érvényes következtetések levonására legyenek alkalmasak. A módszertani reflexió ugyanakkor indokolttá teszi az adatbázisokból származó eredmények óvatos értelmezését, különösen a két hullám közötti közvetlen összehasonlítás során.
A végleges mintanagyság 2018-ban 4233, míg 2023-ban 4793 fő volt, az alábbi bontásban: Magyarország 1018-1064 fő, Felvidék 800-871 fő, Kárpátalja 605-690 fő, Erdély 1010-1450 fő, míg a Vajdaság 800-718 fő.
© 2026 Nemzetstratégiai Kutatóintézet
